A gazdasági fellendülés reményei lehűtik a globális inflációt

A kínai gazdaság fellendülése várhatóan inkább lehűti a globális inflációt, mintsem felpörgeti, a növekedés és az árak összességében mérsékelten stabilak maradnak az országban – mondták közgazdászok és elemzők.
Xing Hongbin, a Morgan Stanley vezető kínai közgazdásza szerint Kína újranyitása segít megfékezni a globális inflációt, mivel a gazdasági tevékenység normalizálása stabilizálja az ellátási láncokat, és lehetővé teszi azok hatékonyabb működését. Ezzel elkerülhetők a globális kínálattal kapcsolatos kínálati sokkok, ami az infláció egyik mozgatórugója – tette hozzá.
A világ számos gazdasága az elmúlt 40 év legnagyobb inflációját élte meg az elmúlt évben, amikor az energia- és élelmiszerárak kicsúsztak az ellenőrzés alól a geopolitikai feszültségek, valamint a számos országban tapasztalható hatalmas fiskális és monetáris ösztönzők közepette.
Ilyen körülmények között Kína, a világ második legnagyobb gazdasága sikeresen kezelte az inflációs nyomást azáltal, hogy hatékony kormányzati intézkedésekkel stabilizálta a napi szükségletek és áruk árait és kínálatát.
Az infláció fő mérőszáma, a kínai fogyasztói árindex éves összevetésben 2 százalékkal emelkedett 2022-ben, ami messze elmarad az ország 3 százalék körüli éves inflációs céljától – közölte a Nemzeti Statisztikai Hivatal.
A teljes évre tekintve Xing kijelentette, hogy úgy véli, hogy az infláció nem lesz jelentős probléma Kínában 2023-ban, és az ország stabilan tartja az általános árszintet ésszerű tartományon belül.
Azokra az aggodalmakra reagálva, hogy a világ második legnagyobb gazdaságának fellendülése felfelé tolhatja a nyersanyagárakat a világpiacon, Xing azt mondta, hogy Kína fellendülését elsősorban a fogyasztás, nem pedig az erős infrastrukturális kiadások okozzák.
"Ez azt jelenti, hogy Kína újranyitása nem fogja az inflációt a nyersanyagokon keresztül felpörgetni, különösen, mivel az Egyesült Államok és Európa valószínűleg a gyenge kereslettől fog szenvedni idén" - mondta.
Lu Ting, a Nomura vezető kínai közgazdásza szerint az éves növekedést elsősorban a kínai újév ünnepének időpontja okozta, amely idén januárra és tavaly februárra esett.
A jövőre nézve azt mondta, csapata arra számít, hogy a kínai fogyasztói árindex 2 százalékra csökken februárban, ami némi visszaesést tükröz a januári holdújévi ünnep hatására. Kína az idei év egészére (2023-ra) 3 százalék körüli inflációs rátát tűz ki célul – derül ki a pekingi 14. Országos Népi Kongresszuson csütörtökön ismertetett kormányzati munkajelentésből.-------096-4748 és 096-4747